Születésnapi kvízjáték haladóknak

Kedves Játékos!

Íme a mai születésnapi kvízünk: :-)

Események betöltése

« Összes Események

Ma van a szülinapom – január 19-én – kattints!

2025. január 19.

Paul Cézanne: La Montagne Sainte-Victoire

Oszd meg, ha tetszik! 🙂

Kedves Barátom!

Ma van a születésnapod? Ha igen, boldog születésnapot kívánok Neked! 🙂

Ha esetleg már elmúlt, vagy még várod az idei köszöntéseket, akkor utólag, vagy épp előre kívánok Neked minden jót! 🙂

A mai játékunkban olyan embereket kell felismerni vagy a személyükhöz kapcsolódó kérdésre válaszolni, akiknek ma ünnepeljük a születésnapját vagy a születése évfordulóját.

Üdvözlettel:

Snickey, a Kvízmester

#kviz #kvíz #quiz #jatek #kvizking #szuletesnap

kvíz king

Ma van a szülinapom – január 19-én

És most kezdjük a játékot!

1943. január 19-én született a képen látható amerikai rock- és blues-énekesnő, zeneszerző, szövegíró. Pályafutása rövid volt: 1967-ben vált ismertté, és utolsó albumát már halála után, 1971-ben adták ki. Elsősorban erős, a blueszene hatását tükröző hangja, illetve stílusa emlékezetes. 27 éves korában Los Angelesben, kábítószer-túladagolás miatt érte a halál. Ki ő?

Janis Joplin

1736. január 19-én született James Watt, skót feltaláló és mérnök, aki a gőzgép fejlesztésével lényegesen hozzájárult az ipari forradalomhoz. A közhittel ellentétben Watt nem találta fel a gőzgépet csak tovább fejlesztette. Találmánya egy új, fontos részegység, a vízgőz lecsapására szolgáló gőzkondenzátor volt, amellyel a gép hatásfokát növelte meg jelentősen. Tiszteletére róla nevezték el az egyik származtatott mértékegységet (watt) az SI rendszerben. Minek a mértékegysége a watt?

James Watt

1985. január 19-én született Damien Chazelle, Oscar-díjas amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és filmproducer. Legsikeresebb rendezői munkája a Kaliforniai álom című 2016-os film volt, amellyel megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat. A következő, szintén sikeres rendezése Az első ember című életrajzi film volt. Kiről szólt a film?

Damien Chazelle

1930. január 19-én született a képen látható amerikai színésznő. Legismertebb alakítása Alfred Hitchcock Madarak című filmjének női főszerepe volt. Hitchcock következő filmjében, a Marnie című thrillerben a címszerepet alakította. Az utóbbi évtizedekben főleg televíziós sorozatokban látható, például a Gyilkos sorokban vagy a CSI: A helyszínelőkben. Lánya Melanie Griffith színésznő. Ki ő?

Tippi Hedren

1809. január 19-én született Edgar Allan Poe amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert Poe az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is alkotott. Legismertebb műve egy vers egy állatról, melynek visszatérő mondata: „Soha már!” Mi a vers címe?

Edgar Allan Poe

1980. január 19-én született a képen látható angol autóversenyző, 2009-ben Formula–1-es világbajnok a Brawn-Mercedes versenyautójával. Aktív évei a Formula–1-ben: 2000-2017. Ki ő?

Jenson Button

1902. január 19-én született Kovács Károly, magyar színművész, érdemes művész. Alakításait a kritika szerint határozott karakter és szuggesztivitás jellemezte. Számos filmben szerepelt. Egyik legemlékezetesebb alakítása a Csukás István írásából 1975-ben készült ifjúsági filmben „Gazsi bácsi lótetű”” karaktere, mely szállóigévé, „mémmé” vált az akkori fiatalság körében. Mi a film címe?

Kovács Károly

1931. január 19-én született Schubert Éva, Kossuth-díjas magyar színésznő, rendező, színészpedagógus, érdemes művész. Az egyik legintelligensebb magyar színésznőnek tartották, de mivel Aczél György nyíltan nem kedvelte művészetét, nem alakíthatott nagyobb főszerepeket. Ennek ellenére számos filmben játszott, szinkronizált. Az 1970-es, 80-as évek kedvelt rajzfilmsorozata, a Frakk, a macskák réme egyik főszereplőjének, a ravasz fekete macskának ő kölcsönözte a hangját. Mi a macska neve?

Schubert Éva

1966. január 19-én született Stefan Edberg, korábbi világelső svéd teniszező. Pályafutása során 6 egyéni és 3 páros Grand Slam-címet szerzett, egyéni címeiből kettőt Ausztrál Openen (1985, 1987), kettőt Wimbledonban (1988, 1990), kettőt US Openen (1991, 1992). A Roland Garroson 1989-ben döntőt játszott. Legtöbbször melyik város adott otthont Ausztrál Opennek?

Stefan Edberg,

1839. január 19-én született a képen látható francia festő, a 19. századi festészeti irányzatokat radikálisan átalakító, a modernizmust megelőlegező posztimpresszionizmus jeles alakja. Művészetével döntő hatást gyakorolt a 20. századi fauve-ok festőcsoportjára, az expresszionistákra és a kubistákra. Ki ő?

Paul Cézann

Paul Cézanne: La Montagne Sainte-Victoire

Oszd meg az eredményedet!

Feliratkozom a KvízKing hírlevelére!

Vissza a Kvíznaptárra!

Vissza a Kvízkosárhoz!

Vissza a Kezdőlapra!

 

AMa van a szülinapom – január 19-én című kvízben szereplő képek és forrásaik:

 

James Watt
Készítette: Henry Howard – egy, vagy több külső fél jogokat formált a Wikimedia Commons ellen, a mű származásával kapcsolatban, vagy egy abból származó tisztán gépi reprodukció miatt. Ez a “sweat of the brow” doktrína miatt lehet, ami lehetővé teszi szaktudással és munkával létrehozott művek védelmét, és nem hagyatkozik tisztán az eredetiségre, ahogy ez az Egyesült Államokban van (ahol ez a weblap is található). Ezek az igények nem feltétlenül érvényesek minden jogrendszerben.Mint ilyen, használd ezt a képet a jogosult országokban, vagy ahol nem tekintik ezt a szerzői jogok megsértésének. További információért kérlek olvasd el a Mikor használható a PD-Art licenc útmutatót., Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6365615

 

Edgar Allan Poe
Készítette: Ismeretlen; Restored by Yann Forget and Adam Cuerden – Derived from File:Edgar Allan Poe, circa 1849, restored.jpg; originally from http://www.getty.edu/art/gettyguide/artObjectDetails?artobj=39406, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=77527076

 

Paul Cézanne
Készítette: Paul Cézanne – The Yorck Project (2002) 10.000 Meisterwerke der Malerei (DVD-ROM), distributed by DIRECTMEDIA Publishing GmbH. ISBN: 3936122202., Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=149120

 

Paul Cézanne: La Montagne Sainte-Victoire
Készítette: Paul Cézanne – 1. The Yorck Project (2002) 10.000 Meisterwerke der Malerei (DVD-ROM), distributed by DIRECTMEDIA Publishing GmbH. ISBN: 3936122202.2. Google Art Project, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=149082

 

Kovács Károly
Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

 

Tippi Hedren
By Hollywood Press Syndicate – eBay, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=118068752

 

Schubert Éva
Készítette: Fortepan/Erdei Katalin adományozó – FOTO:Fortepan — ID 76173:Adományozó/Donor: Erdei Katalin., CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=47324187

 

Janis Joplin
Készítette: Grossman Glotzer Management Corporation – eBay itemphoto frontphoto back, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=19457241

 

Stefan Edberg,
Készítette: flickr user Michael ErhardssonOriginal uploader was Sir James at [1] – https://www.flickr.com/photos/michaelerhardsson/1755238221/, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3326649
Jenson Button
Készítette: Engyles – https://www.flickr.com/photos/engyles/29410967257/, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=89240603

 

Damien Chazelle
Készítette: isabelle VERONESE from ELBEUF, France – 11 septembre 2014-deauville-9.jpg, CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=53603842

Forrás: A kérdések összeállításához nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a Wikipédia (CC-BY-SA-3.0). Köszönet érte minden érintettnek!

A mai nap költeménye:

Edgar Allan Poe: A Holló

Egyszer egy bús éjféltájon, míg borongtam zsongva, fájón
S furcsa könyvek altatgattak, holt mesékből vén bazár,
Lankadt főm már le-ledobbant, mikor ím valami koppant,
Künn az ajtón mintha roppant halkan roppanna a zár,
“Vendég lesz az”, így tünődtem, “azért roppan künn a zár,
Az lesz, más ki lenne már?”

Óh, az emlék hogy szíven ver: padlómon a vak december
Éjén fantóm-rejtelemmel húnyt el minden szénsugár,
És én vártam: hátha virrad s a sok vén betűvel írt lap
Bánatomra hátha írt ad, szép Lenórám halva bár,
Fény leánya, angyal-néven szép Lenórám halva bár
S földi néven senki már.

S úgy tetszett: a függöny leng és bíborán bús selymű zengés
Fájó, vájó, sohsesejtett torz iszonyt suhogva jár, –
Rémült szívem izgatottan lüktetett s én csitítottam:
“Látogató lesz az ottan, azért roppan künn a zár,
Késő vendég lesz az ottan, azért roppan künn a zár,
Az lesz, más ki lenne már?”

Visszatérve lelkem mersze, habozásom elmúlt persze,
S “Uram”, kezdtem, “avagy Úrnőm, megbocsátja ugyebár,
Ámde tény, hogy már ledobbant álmos főm és Ön meg roppant
Halkan zörgött, alig koppant: alig roppant rá a zár,
Nem is hittem a fülemnek.” S ajtót tártam, nyílt a zár,
Éj volt künn, más semmi már.

S mély homályba elmeredten, szívvel, mely csodákra retten,
Látást vártam, milyet gyáva földi álom sohse tár,
Ám a csend, a nagy, kegyetlen csend csak állott megszegetlen,
Nem búgott más, csak egyetlen szó: “Lenóra!”, – halk, sóvár
Hangon én búgtam: “Lenóra!” s visszhang kelt rá, halk, sóvár,
Ez hangzott s más semmi már.

S hogy szobámba visszatértem s még tüzelt javába vérem,
Hirtelen, már hangosabban, újra zörrent némi zár,
S szóltam: “Persze, biztosan csak megzörrent a rácsos ablak,
No te zaj, most rajtakaplak, híres titkod most lejár,
Csitt szívem, még csak egy percig, most a nagy titok lejár,
Szél lesz az, más semmi már!”

Azzal ablakom kitártam s íme garral, hetyke-bátran
Roppant Holló léptetett be, mesebeli vén madár,
S rám nem is biccentve orrot, meg sem állt és fennen hordott
Csőrrel ladyt s büszke lordot mímelt s mint kit helye vár, –
Ajtóm felett Pallasz szobrán megült, mint kit helye vár,-
Ült, nem is moccanva már.

S ahogy guggolt zordon ében méltóságú tollmezében,
Gyászos kedvem mosolygóra váltotta a vén madár,
S szóltam: “Bár meg vagy te nyesve, jól tudom, nem vagy te beste,
Zord Holló vagy, ős nemes te, éji part küld, vad határ,
Mondd, mily néven tisztel ott lenn a plútói, mély, vad ár?”
S szólt a Holló: “Sohamár!”

Ámultam, hogy ferde csőrén ilyen tártan, ilyen pőrén
Kél a hang, okos, komoly szó alig volt a szava bár,
Ám el az sem hallgatandó, hogy nem is volt még halandó,
Kit, hogy felnézett, az ajtó vállán így várt egy madár,
Ajtajának szobra vállán egy ilyen szörny, vagy madár,
Kinek neve: “Sohamár.”

S fenn a csöndes szobron ülve az a Holló egyedül e
Szót tagolta, mintha lelke ebbe volna öntve már,
Nem nyílt más igére ajka, nem rebbent a toll se rajta,
S én szólék, alig sóhajtva. “Majd csak elmegy, messziszáll,
Mint remények, mint barátok…holnap ez is messziszáll.”
S szólt a Holló: “Soha már!”

Megriadtam: csendziláló replikája mily találó,
“Úgy lesz”, szóltam, “ennyit tud csak s kész a szó- és igetár,
Gazdájának, holmi hajszolt, bús flótásnak búra ajzott
Ajkán leste el e jajszót, mást nem is hallhatva már,
Csak remények gyászdalát, csak terjes jajt hallhatva már,
Ezt, hogy: “Soha – soha már!”

S gyászos kedvem újra szépen felmosolygott s párnás székem
Szemközt húztam, ott, ahol várt ajtó, szobor és madár,
És a lágy bársonyra dőlten tarka eszmét sorra szőttem,
Elmerengtem, eltünődtem: mily borongó nyitra jár,
Átkos, ős, vad, furcsa Hollóm titka mily bús nyitra jár,
Mért károgja: “Soha már!”

Ekként ültem, szőve-fejtve bús eszméket s szót se ejtve,
Míg a madár szeme izzott, szívemig tüzelve már,
S fejtve titkot, szőve vágyat, fejem halkan hátrabágyadt,
Bársonyon keresve ágyat, mit lámpám fénykörbe zár,
S melynek bíborát, a lágyat, mit lámpám fénykörbe zár,
Ő nem nyomja, – soha már!

Ekkor, úgy rémlett, a légnek sűrűjén látatlan égnek
Füstölők s a szőnyeg bolyhán angyalok halk lépte jár,
“Bús szív!”, búgtam, “ím, a Szent Ég szállt le hozzád, égi vendég
Hoz vigaszt és önt nepenthét, felejtést ád e pohár!
Idd, óh idd a hűs nepenthét, jó felejtés enyhe vár!”
S szólt a Holló: “Soha már!”

“Látnok!”, nyögtem, “szörnyü látnok, ördög légy, madár, vagy átok,
Sátán küldött, vagy vihar vert most e puszta partra bár,
Tépetten is büszke lázban, bús varázstól leigáztan,
Itt e rémek-járta házban mondd meg, lelkem szódra vár:
Van…van balzsam Gíleádban?…mondd meg!…lelkem esdve vár!”
S szólt a Holló: “Soha már!”

“Látnok!”, búgtam, “szörnyű látnok, ördög légy, madár, vagy átok,
Hogyha istent úgy félsz mint én s van hited, mely égre száll,
Mondd meg e gyászterhes órán: messzi Mennyben vár-e jó rám,
Angyal néven szép Lenórám, kit nem szennyez földi sár,
Átölel még szép Lenórám, aki csupa fénysugár?”
Szólt a Holló. “Soha már!”

“Ez legyen hát búcsúd!”, dörgött ajkam, “menj, madár, vagy ördög,
Menj, ahol vár vad vihar rád és plútói mély határ!
Itt egy pelyhed se maradjon, csöpp setét nyomot se hagyjon,
Torz lelked már nyugtot adjon! hagyd el szobrom, rút madár!
Tépd ki csőröd a szívemből! hagyd el ajtóm, csúf madár!”
S szólt a Holló: “Soha már!”

A szárnyán többé toll se lendül és csak fent ül, egyre fent ül,
Ajtóm sápadt Pallaszáról el nem űzi tél, se nyár,
Szörnyü szemmel ül a Holló, alvó démonhoz hasonló,
Míg a lámpa rája omló fényén roppant árnya száll
S lelkem itt e lomha árnyból, mely padlóm elöntve száll,
Fel nem röppen, – soha már!

Fordította: Tóth Árpád

Ma van a szülinapom – január 19-én

Blogajánló:

Cérnaszálak Ariadné fonalából

Jogbogozó

Kezdőlap

Adatkezelési tájékoztató és játékszabályzat

Részletek

Dátum:
2025. január 19.
Esemény kategória:

A “Ma van a szülinapom…” kvízjátékban olyan embereket kell felismerni vagy a személyükhöz kapcsolódó kérdésre válaszolni, akiknek ma ünnepeljük a születésnapját vagy a születése évfordulóját. Kattints a “Ma van a szülinapom” –és a mai dátumot tartalmazó szövegre, és már kezdheted is a játékot! Ha másik napi játékra is kíváncsi vagy, kattints a dátumra,, és a lenyíló mezőben megjelenik a naptár, ahol kiválaszthatod az adott napra vonatkozó játékot.

Jó szórakozást kíván:

Snickey, a Kvízmester

Feliratkozom a KvízKing hírlevelére!

Vissza a Kvíznaptárra!

Vissza a Kvízkosárhoz!

Vissza a Kezdőlapra!