Születésnapi kvízjáték haladóknak

Kedves Játékos!

Íme a mai születésnapi kvízünk: :-)

Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

Ma van a szülinapom – július 25-én – Kattints!

július 25

Jobarátok

Kedves Barátom!

Ma van a születésnapod? Ha igen, boldog születésnapot kívánok Neked! 🙂

Ha esetleg már elmúlt, vagy még várod az idei köszöntéseket, akkor utólag, vagy épp előre kívánok Neked minden jót! 🙂

A mai játékunkban olyan embereket kell felismerni vagy a személyükhöz kapcsolódó kérdésre válaszolni, akiknek ma ünnepeljük a születésnapját vagy a születése évfordulóját.

Üdvözlettel:

Snickey, a Kvízmester

#kviz #kvíz #quiz #jatek #kvizking #szuletesnap

kvíz king

 

És most kezdjük a játékot!

1894. július 25-én született Gavrilo Princip, boszniai szerb terrorista. Az első világháborút formálisan kirobbantó, Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös elleni szarajevói merénylet elkövetője. Hogyan követte el a merényletet Princip?

Gavrilo Princip

1967. július 25-én született Matt LeBlanc, Golden Globe-díjas amerikai színész. Legismertebb alakítása Joey Tribbiani karaktere volt a rendkívül népszerű Jóbarátok, és a kevésbé sikeres Joey című sorozatban. Ezért a szerepéért háromszor jelölték Primetime Emmy-díjra, és háromszor jelölték Golden Globe-díjra. Utóbbit 2012-ben nyert meg a Sikersorozat című sorozatban nyújtott alakításáért. A Jóbarátok című sorozatban ki alakította Joey legjobb barátja, Chandler karakterét?

Matt LeBlanc

1848. július 25-én született Arthur Balfour, brit politikus, az admiralitás első lordja, az Egyesült Királyság külügyminisztere és miniszterelnöke. Külügyminiszteri szolgálata alatt született meg a híres Balfour-nyilatkozat, 1917-ben. Ez a brit kormánynak egy bizalmasan kezelt állami jelentése volt a brit külpolitika első világháború utáni irányáról. Mely történelmi eseményre volt jelentős hatással a nyilatkozat?

Arthur Balfour

1969. július 25-én született Véber György magyar válogatott labdarúgó, edző. Szegeden kezdte labdarúgó pályafutását, majd az egyik fővárosi élcsapatban játszott, itt érte el pályafutása legnagyobb sikereit. 1998-ban súlyos sérülést szenvedett, ami nagyban közrejátszott abban, hogy karrierje nem teljesedhetett ki. Pályafutása során 3 alkalommal volt válogatott. Melyik csapatban játszott pályafutása legjobb éveiben Véber György?

Véber György

1818. július 25-én született Johann Jakob von Tschudi, svájci ornitológus, természettudós, diplomata. Nagy utazásokat tett, így 1838-tól 1843-ig Peruban, majd 1857-59-ben beutazta Braziliát, a La Plata államokat, továbbá Chilét, Bolíviát és Perut és 1859-ben mint svájci követ Braziliába ment, ahol folytatta tudományos munkásságát. Mit tanulmányoz egy ornitológus?

Johann Jakob von Tschudi

1934. július 25-én született Claude Zidi, César-díjas francia filmrendező, operatőr, forgatókönyvíró. Olyan filmsikerek fűződnek a nevéhez, mint a Szárnyát vagy combját?, a Zsaroló zsaruk vagy az Asterix és Obelix. Az 1980-ban készült filmjében Párizs leglustább diákjainak, hogy egy félresikerült diákcsíny következményeként a börtönt elkerüljék, le kell érettségizniük, ezért a legfantasztikusabb trükköket, puskákat eszelik ki. Mi a film címe?

Claude Zidi

1722. július 25-én született Fellner Jakab építész, a copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere. Művészetét Eger, Pápa, Veszprém, Pozsony, Csejklész, Mór, Kecskéd, Kistálya és főleg Tata emlékei hirdetik. Melyik stílustörténeti korhoz tartozik a copf stílus?

Fellner Jakab

Fellner Jakab

1968. július 25-én született a képen látható magyar énekes. Ki ő?

Balázs Pali

975. július 25-én született Merseburgi Thietmar, német (szász) krónikaíró. A Chronicon című műve fontos forrása az első ezredforduló történelmének. Műve szász szellemiséggel van átitatva, és néhol igencsak szubjektív, emellett püspökségének helyzetéből adódóan nagyon érdeklődött a környező államok (elsősorban Lengyelország) történései iránt, de hazánk eseményeiről is bőven írt, így I. István megkoronázásáról, valamint apjáról, az utolsó magyar fejedelemről. Ki ő?

Merseburgi Thietmar

1942. július 25-én született a képen látható magyar médiaszemélyiség, sportriporter, újságíró, rádiós. 1967-től élő adásban tudósított a sporteseményekről. Negyven év alatt mintegy 1500 futballmeccsről, számos kézilabdameccsről, világbajnokságról, s más sporteseményről tudósított, kivált nagy szakértelemmel és lelkesedéssel kommentálta az olimpiai aranyérmeket. Ki ő?

Vass István Zoltán

Oszd meg az eredményedet!

Feliratkozom a KvízKing hírlevelére!

Vissza a Kvíznaptárra!

Vissza a Kvízkosárhoz!

Vissza a Kezdőlapra!

 

A Ma van a szülinapom – július 25-én című kvízben szereplő képek és forrásaik:

 

Fellner Jakab
Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=226714

 

Fellner Jakab
Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=656517

 

Gavrilo Princip
Készítette: Ismeretlen fotográfus – Blue eyes of Gavrilo Princip for the independance of Poland. Was it worth?., Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=46549545

 

Matt LeBlanc
Készítette: Richard Goldschmidt, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=26434968

 

Jobarátok
Készítette: Raintwoto – my tour in WB, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=19366003

 

Véber György
Készítette: Pilgab – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=11335717

 

Johann Jakob von Tschudi
Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=52928

 

Claude Zidi
Forrás: Les cousins font leur cinéma – képkocka, filmkocka, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 35.§ (1) bekezdése szerinti idézés

Interview du Réalisateur CLAUDE ZIDI

 

Balázs Pali
Forrás: Balázs Pali Music – képkocka, filmkocka, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 35.§ (1) bekezdése szerinti idézés

Balázs Pali – 20 éves Jubileumi Szuperkoncert 1.rész, Budapest Ram Colosseum

 

Merseburgi Thietmar
Készítette: Harald Rossa, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2822730

 

Vass István Zoltán
Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

 

Arthur Balfour
Készítette: Ismeretlen – http://www.universitystory.gla.ac.uk/image/?id=UGSP00435, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15849154

Ma van a szülinapom – július 25-én

Forrás: A kérdések összeállításához nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a Wikipédia (CC-BY-SA-3.0). Köszönet érte minden érintettnek!

A mai nap költeménye:

Arany János: Pázmán lovag

Víg ballada

I

Vára öblös teremében
Jár alá s fel bajnok Pázmán,
Lépteit majd csillapitja,
Majd megindul szaporázván;
Lába, szíve, egyre tombol,
Visszadöng a tölgyfa padló:
Udvaron áll, kész nyeregben,
Nyihog, prüszköl, fú a vad ló.

“Hova férjem? édes férjem?
Ily korán? ily éhgyomorral?
Panni! Gunda! hol maradtok?
Egy, kettő, a mézes borral!
Menten itt lesz, (boldog Isten!
Még hajamba’ nem volt fésű) –
Ha egy percig vár kegyelmed,
Lesz kalácsom, új sütésű.”

Hallja Pázmán, elfordúlva,
Háza zengő fülmiléjét;
Csak pirosló füle látszik,
Az mutatja szenvedélyét;
Feje búbján holdvilág van,
Melyet érc-sisakkal föd be;
Nem felel, csak egyszer-kétszer
Kiköhent az őszi ködbe.

“Rossz idő van, édes apjok!
Nem tanácslom… hűs a reggel.”
Mond az urhölgy, és befordul
S visszatér nagy köpönyeggel;
Várva, félve, tűrve, kérve
Áll mögötte, hogy feladja:
De bosszúsan tiltja hátrább
Könyökének mozdulatja.

“Mire véljem, drága férjem?
Honnan e rossz kedve márma?
Nem aludt jól? rosszul ébredt?
Kénye ellen volt a párna?
Én vetem fel, két kezemmel,
Én puhítom minden este -”
Szól, s mint harmat gyenge fűvön,
Remeg a szép asszony teste.

Indul Pázmán, meg se állván
Könnyes szemnek, rezgő szónak;
De nem mindjárt leli nyitját
(Sarka felől) az ajtónak.
Néz utána egy-két percig
Szegény ifju asszony, Éva:
Úgy nevetne! s úgy meg-sír, hogy!…
Soha, soha ilyen tréfa.

Mikor aztán a küszöbnél
Azt se mondja: Isten áldjon,
Vas kezére omlik a nő,
Csókkal hinti, hogy megálljon.
De az, fogja, visszadobja,
Egyet mordul: “Vissza, kígyó!”
Ráfordítja a nagy kulcsot
S öve mellé szúrja: “Így jó!”

II

Visegrádon a király van heverő sorral,
Nem komoly tanácsot űl, nem hadi cselt forral,
Nincsenek is ma körötte nagyszakállu vének:
De van öröm, hejjehuja, tánc, muzsika, ének.

Odamene jó lovag, bús-haragos Pázmány,
Lépte alatt nyög a föld, csikorog a márvány.
“Ki dörömböl? ki csörömpöl?” – “Ismeri fölsége:
Kinek az a jó bora volt, s nyalka felesége.”

“Nosza hamar, a bolond! ülj le ide, Rikkancs!
– Gondolom én, mi a baj, hol töri a bakkancs –
Légy te király, én pedig egyszerü kiséret:
Mit te kiadsz, itt a szavam, álljon az itélet!”

Összeszedi a bolond sete-suta képét,
Úgy üli meg a király aranyos karszékét. –
Odakünn az öreg, ha ki útját állja,
Kilenc szobán keresztül döfi, taszigálja.

Megkövetem a király fölséges személyét:
Nagy harag és nagy panasz nyomja szivem mélyét;
Nem vagyok én boros ember – bor nekem a bánat!
Megkövetem, ha szabadabb szóra nyitom számat!

Jöttek, uram, udvarodtól ifiú legények – –
“Mi dolog ez? s idehaza maradtak a vének?”
Nem az a baj, uram király, más nekem a gondom:
Odajöttek vadászni, fiatalok, mondom – –

“Vadasodat megrohanák? tilalomba törtek?”
Dehogy uram! annyi van ott, vigye el az ördög,
Annyi a vad erdeimen, se szeri, se száma –
De, ha szóhoz nem jutok, nem lesz vége márma.

Este magyar lakomán szívet melegíténk,
A királyért, hazáért, poharat üríténk –
“Teleitták magukat? összeverekedtek?”
Dehogy itták, dehogy itták! szépen lefeküdtek.

Reggel, uram, indulnak, köszönik a szállást –
“S nem fizetik, ugy-e bizony, a vacsorát, hálást?”
Beste kura fi…zetésért látni a vendéget!
Magyar ember nem teszi azt, tudja-e fölséged!

Reggel, uram, valamennyi útnak ered szépen,
De az egyik visszaoson – ez a bajom épen –
Azt az egyet, uram király, a radnai Szűzre!
Megölöm, – ha ma jutok is a gyehenna-tűzre.

“Nagyon illő a panasz, jó lovagom, Pázmán;
Ilyen eset még nem esett magyar ember házán:
Útnak ered a vendég, visszaoson egyik;
Azt az egyet megölöd: nagyon helyes eddig.”

Átkozom is!… Nem vagyok én se bolond, se részeg:
Hogy valaki jő-megy, azért gyilkosa nem lészek;
De mikor a küszöbön állt feleségem, Éva…
Ezer átok! megölöm, megölöm azt, még ma!

“Nagyon okos a beszéd, jó lovagom, Pázmán;
Hiba lenne, ha valahogy félremagyaráznám:
Feleséged a folyosón – vagy küszöbön álla:
Pedig, ugy-e, ritka eset volt ez eset nála?”

Gyilkolom is!… Uram király, értse meg a szómat!
Elrabolá földi kincsem’ és mennybeli jómat;
Megcsókolta – úgysegéljen! – szemeim láttára;
Hej, hogy elébb nem tudék kapni paripára!

“Fejedelmi hitemre! – és a hit nem szellő –
Meglakol a vakmerő, a semmirekellő!
Tegyen a kar igazságot! víjon veled szembe!
Hogy is hívják? a neve nem jut már eszembe.”

A nevét… azaz hogy… azt nem tudom épen!
De talán meglelem felséged körében. –
Ez az, uram! itt van, uram: kutya egye máját!
– S kimutatá a lovag… magyarok királyát.

III

Gyűl Visegrád kandi népe,
Férfi és nő, agg és gyermek:
Valami lesz a vár alján,
Hogy sorompót, sátort vernek;
A poroszlók ütlegéért
Nem adják e mai látást;
Otthon macska űl a padkán,
Ütheti a kő a rántást!

Kapu kordul, szárnya fordul,
Lobog a toll, a kürt harsan:
Jó vitézek, harcra készek,
Mind lejőnek, gyülve gyorsan.
Zárt sisakkal két levente
Olyan, mint a kéményseprő:
Ujjal mutat rá a gyermek,
Ölbe sír az aprócseprő.

“Félre, félre!… pálya mérve!
Fék szorosan! láncsa szögbe!
Jól vigyázz… fuss!” – Futnak aztán,
Dobog a föld, mintha nyögne;
Fogy a térség, nő az ember,
Paizs, dárda összeroppan:
Hátracsuklik a jó Pázmán,
S úgy leszáll, hogy szinte puffan.

“Talpra bajnok! semmi, semmi:
Túlugortál a veszélyen -”
Szól amaz, felütve siskát;
A király az: éljen! éljen! –
“Éljen” mondaná a harcfi
Amint szeme könnybe lábog,
De szavak helyt vére buggyan
S vérrel együtt három zápfog.

“Isten engem!” a király mond,
“Nem akartam, jó levente;
Három ily fog! aranyt érő!
És még birta volna, nemde?
Három ily fog! úgy sajnálom,
Nem mondhatom ki eléggé:
Jó szerencse ha ezúttal
Közte nincs a bölcseségé.

De hogy, íme, jó tanáccsal
Fűszerezzem e kis tréfát:
Másszor űlj honn, ha bajod nincs,
És becsüld meg jobban Évát.”
Igy a fölség; de tanácshoz
Kalácsban se lett adósa:
Három fogért három falu
Lőn a díj: Som, Somogy, Pósa.

Vígan kocog haza Pázmán,
Tarsolyában kutyabőre;
Ám szekérrel asszonyához
Vásárfia ment előre.
Kérdi Éva, ezt is, azt is,
– Úgy jő neki, mint egy álom –
De a férje mind ezt hajtja:
“Tartsa Isten jó királyom!”

(1856 dec.)

 

Ma van a szülinapom – július 25-én

Blogajánló:

Cérnaszálak Ariadné fonalából

Jogbogozó

Kezdőlap

Adatkezelési tájékoztató és játékszabályzat

Részletek

Dátum:
július 25
Esemény kategória:

A “Ma van a szülinapom…” kvízjátékban olyan embereket kell felismerni vagy a személyükhöz kapcsolódó kérdésre válaszolni, akiknek ma ünnepeljük a születésnapját vagy a születése évfordulóját. Kattints a “Ma van a szülinapom” –és a mai dátumot tartalmazó szövegre, és már kezdheted is a játékot! Ha másik napi játékra is kíváncsi vagy, kattints a dátumra,, és a lenyíló mezőben megjelenik a naptár, ahol kiválaszthatod az adott napra vonatkozó játékot.

Jó szórakozást kíván:

Snickey, a Kvízmester

Feliratkozom a KvízKing hírlevelére!

Vissza a Kvíznaptárra!

Vissza a Kvízkosárhoz!

Vissza a Kezdőlapra!