Születésnapi kvízjáték haladóknak

Kedves Játékos!

Íme a mai születésnapi kvízünk: :-)

Események betöltése

« Összes Események

Ma van a szülinapom – május 17-én – kattints!

május 17

Safranek

Kedves Barátom!

Ma van a születésnapod? Ha igen, boldog születésnapot kívánok Neked! 🙂

Ha esetleg már elmúlt, vagy még várod az idei köszöntéseket, akkor utólag, vagy épp előre kívánok Neked minden jót! 🙂

A mai játékunkban olyan embereket kell felismerni vagy a személyükhöz kapcsolódó kérdésre válaszolni, akiknek ma ünnepeljük a születésnapját vagy a születése évfordulóját.

Üdvözlettel:

Snickey, a Kvízmester

#kviz #kvíz #quiz #jatek #kvizking #szuletesnap

kvíz king

 

És most kezdjük a játékot!

1907. május 17-én született a képen látható erdélyi magyar költő. 1928-ban adták ki a Leselkedő magány című verseskötetét, 1933-ban a Nagycsütörtök, 1938-ban, halála után az Angyalok citeráján című kötetét. A részvét, a szenvedőkkel való együttérzés költője volt, aki szeretettel fordult mindenki felé. Ki ő?

Dsida Jenő

1907. május 17-én született Elek Ilona kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívó, a magyar sport első női olimpiai aranyérmese. Első ízben 1936-ban nyert olimpiát, majd a londoni olimpiai játékokon 12 év után megvédte bajnoki elsőségét. Az 1952. évi olimpán az első helyen kialakult holtversenyt eldöntő találkozón szenvedett minimális vereséget, így ezüstérmes lett. Hol rendezték a nyári olimpiai játékokat 1952-ben?

Elek Ilona

1936. május 17-én született Dennis Hopper amerikai színész, rendező, író, fotós. Jelentős fimszínészi pályafutása mellett rendezett is. Első rendezése a kultikussá vált Szelíd motorosok (eredeti cím: Easy Rider) című filmdráma 1969-ből, melynek sikere segítette az „Új Hollywood korszak” elindulását az 1970-es évek elején. A film magyar származású operatőrének ez a film hozta meg az áttörést Hollywoodban. Ki ez az operatőr?

Dennis Hopper

Kovács László

1941. május 17-én született Haumann Péter, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Korának egyik vezető színésze, aki emlékezetes színpadi és filmszerepei mellett virtuóz szinkronszínész is volt. A Ternovszky Béla és Nepp Józsel által készített Macskafogó című rajzfilm egyik emblematikus figurájának a hangját ő kölcsönözte. Ki ez a szereplő?

Haumann Péter

Safranek

1943. május 17-én született Kóbor János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, becenevén „Mecky”, az 1962-ben alakult, legendás beat-, majd rockegyüttesének frontembere. Melyik zenekar tagja volt Kóbor János?

Kóbor János

1970. május 17-én született a képen látható televíziós és rádiós műsorvezető. 2009. január 5-től a rádióadó megszűnéséig Sebestyén Balázs és Rákóczi Ferenc mellett a Danubius Pirítós egyik házigazdája. Később a Class FM-en Morning Show néven, 2016 decemberétől a Rádió 1-en Balázsék néven készítik a hétköznap reggelenként 6-tól 10-ig hallható reggeli műsort. Ki ő?

Vadon János

1904. május 17-én született Jean Gabin francia színész. Főszereplője volt a legjobb idegen nyelvű filmként 1949-ben Oscar-díjat nyert A feledés útján című filmnek. Egyik legemlékezetesebb alakítása Victor Hugo A nyomorultak című regénye 1958-as filmváltozatának főszerepe. A főhős egy egész életében menekülésre kényszerített, rovott múltú, de nemes lelkű ember. Mi a neve?

Jean Gabin

1961. május 17-én született Eithne Pádraigín Ní Bhraonáin, ír énekesnő. Szólókarrierje 1982-ben indult, egyik legnagyobb sikere az 1986-os Orinoco Flow című dal volt. 2015-ig kilenc stúdióalbuma jelent meg. Milyen néven ismerjük?

Enya

1749. május 17-én született Edward Jenner angol sebész, akinek egy tehénből nyert vakcinája volt az első mesterséges immunizálás, az első védőoltás a világon. Mi ellen hatott ez a védőoltás?

Edward Jenner

1926. május 17-én született Dietmar Schönherr osztrák színész, műsorvezető, rendező, író. Több mint 160 filmben játszott, leghíresebb alakítása az Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai c. sci-fi sorozatban az űrhajó parancsnokának szerepe. Mi a neve a parancsnoknak?

Dietmar Schönherr

Oszd meg az eredményedet!

Feliratkozom a KvízKing hírlevelére!

Vissza a Kvíznaptárra!

Vissza a Kvízkosárhoz!

Vissza a Kezdőlapra!

 

A Ma van a szülinapom – május 17-én című kvízben szereplő képek és forrásaik:

 

Dsida Jenő
Készítette: old picture – http://kolozsvar.info/wp-content/dsida-jeno.jpg, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15951528

 

Elek Ilona
Készítette: Ismeretlen – http://vmek.niif.hu/02100/02185/html/img/3_300a.jpg, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12085220

 

Dennis Hopper
Készítette: antje verena – https://www.flickr.com/photos/antjeverena/2568186306/, CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6716958

 

Kovács László
By Nicholas Wilson – Original publication: l Mendocino Film FestivalImmediate source: http://www.nwilsonphoto.com/events/MFF-06-10/007-1166ac%20laszlo%20kovacs%20mff06-mff06-nwilson.jpg.htm, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=49920850

 

Haumann Péter
Készítette: Földi Tamás (www.folditamas.hu, Active Studio) – Péter Haumann in Active Studio’s Fotogallery (Archive URL), CC BY 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=91418595

 

Safranek
Készítette: Pannónia Filmstúdió – http://karterito.hu/index.php?option=com_wrapper&view=wrapper&Itemid=27, filmkocka, https://hu.wikipedia.org/w/index.php?curid=1150843

 

Kóbor János
Készítette: Stekovics Gáspár – Stekovics Gáspár, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=113594531

 

Vadon János
Készítette: LaSza – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=57719534

 

Jean Gabin
Készítette: Unknown (Mondadori Publishers), published in Epoca magazine – [1] [2], Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=47966977
Enya
Készítette: R Carter – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=118995821

 

Edward Jenner
Készítette: James Northcote – egy, vagy több külső fél jogokat formált a Wikimedia Commons ellen, a mű származásával kapcsolatban, vagy egy abból származó tisztán gépi reprodukció miatt. Ez a “sweat of the brow” doktrína miatt lehet, ami lehetővé teszi szaktudással és munkával létrehozott művek védelmét, és nem hagyatkozik tisztán az eredetiségre, ahogy ez az Egyesült Államokban van (ahol ez a weblap is található). Ezek az igények nem feltétlenül érvényesek minden jogrendszerben.Mint ilyen, használd ezt a képet a jogosult országokban, vagy ahol nem tekintik ezt a szerzői jogok megsértésének. További információért kérlek olvasd el a Mikor használható a PD-Art licenc útmutatót., Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6800590

 

Dietmar Schönherr
Készítette: Fotografiert von Schönherrs Gattin de:Vivi Bach, Zustimmung zur Veröffentlichung unter de:GNU FDL wurde per Mail erteilt – U. Franz, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6224660

Ma van a szülinapom – május 17-én

Forrás: A kérdések összeállításához nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a Wikipédia (CC-BY-SA-3.0). Köszönet érte minden érintettnek!

A mai nap költeménye:

Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus

I.

Vagy félezernyi dalt megírtam
s e szót: magyar,
még le nem írtam.
Csábított minden idegen bozót,
minden szerelmet bujtató liget.
Ó, mily hályog borult szememre,
hogy meg nem láttalak,
te elhagyott, te bús, kopár sziget,
magyar sziget a népek Óceánján!
Mily ólom ömlött álmodó fülembe,
hogy nem hatolt belé
a vad hullámverés morzsoló harsogása,
a morzsolódó kis sziget keserű mormogása.
Jaj, mindenből csak vád fakad:
miért kímélted az erőt,
miért kímélted válladat,
miért nem vertél sziklatöltést,
erős, nagy védőgátakat?
Elhagytam koldus, tékozló apámat
s aranyat ástam, én gonosz fiú!
Mily szent vagy te, koldusság
s te sárarany, te szépség, mily hiú!
Koldusapám visszafogadsz-e,
bedőlt viskódban helyet adsz-e,
ha most lábadhoz borulok
s eléd öntöm minden dalom
s férges rongyaid csókkal illetem
s üszkös sebeid tisztára nyalom?
Nagy, éjsötét átkot mondok magamra,
verset, mely nem zenél,
csak felhörög,
eget-nyitó, poklot-nyitó
átkot, hogy zúgjon, mint a szél,
bőgjön, mint megtépett-szakállú vén zsidó
zsoltáros jajgatása
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!

II.

Ó, én tudom, hogy mi a nagyszerű,
a minden embert megsimogató
tág mozdulat,
az élet s halál titkát kutató,
bölcsen nemes, szép, görög hangulat.
A hűssel bíztató, közös és tiszta tó,
a szabadság, mely minden tengerekben
sikongva úszik, ujjong és mulat!
Kezem gyümölcsöt
minden fáról szedett.
Nyolc nemzet nyelvén szóltam életemben
és minden fajták lelke fürdetett.
S most mégis, mégis áruló vagyok,
a minden-eszme sajgó árulója,
most mégis bősz barlanglakó vagyok,
vonító vad, ki vackát félti, ója,
vadállat, tíz köröm
és csattogó agyar
s ki eddig mondtam: ember! -,
most azt mondom: magyar!
És háromszor kiáltom
és holtomig kiáltom:
magyar, magyar, magyar!
A nagy gyümölcsös fájáról szakadt
almából minden nép fia ehet,
de nékem nem szabad,
de nékem nem lehet.
Dalolhat bárki édes szavakat
és búghat lágyan, mint a lehelet
s bízvást nyugodhatik, hol várja pad,
s ha kedve támad, bárhová mehet,
de nékem nem szabad,
de nékem nem lehet.
Bűn a mosolygó pillanat, mit lelkem elhenyél,
szívszakadásig így kell énekelnem
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!

III.

Firenze képei, holland virágok,
zöld tengerek halk, álmos loccsanása,
ájultató gyönyörüségek,
Páris tüze, Velence csillogása,
még lelkemet is lehúnyom,
bezárom, hogy ne lássa.
Ha atomokra bomlik is,
miattuk minden sejtem,
ha arcom kékre torzul is,
mind, mind, mind elfelejtem!
Hajam csapzottra borzolom,
mint gubancos csepűt és szürke kócot
és gőggel viselem
fajtám egyenruháját:
a foltozott darócot.
Mert annak fia vagyok én,
ki a küszöbre téve,
a külső sötétségre vettetett,
kit vernek ezer éve,
kit nem fogad magába soha a béke réve!
Bolyongásom pusztáin,
a végtelen nagy éjen
csak az ő szive fénylik,
ő a rögeszmém, végső szenvedélyem,
ráfonódom, rajta kuszom
fölfelé, mint szőlőkarón a kacs.
Mogorva lettem,
kemény, sötét és szótlan és makacs.
Vér csurgott rám és nem tudom lemosni.
Jajt hallottam és nem tudom feledni.
A holtakat nem tudom eltemetni.
Egy eszelős dal lett az utitársam,
rekedt dal, nem zenél,
csak hörög, mint a szél,
zúg, mint vihartól ráncigált fák
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!

IV.

Mit nékem most a Dante terzinái
s hogy Goethe lelke mit hogyan fogant,
mikor tetszhalott véreimre
hull már a föld és dübörög a hant,
mikor a bús kor harsonája
falakat dönt és lelket ingat,
mikor felejtett, ősi szóra
kell megtanítni fiainkat,
mikor rémít a falvak csendje
s elönt a semmi árja minket
és szülni kell és nemzeni
s magunk képére kalapálni
vánnyadt gyermekeinket!
Mit bánom én a történelmet
s hogy egykoron mi volt!
Lehetsz-e bölcs, lehetsz-e költő,
mikor anyád sikolt?!
Európa, én nagy mesterem,
lámcsak mivé lett fogadott fiad!
Mily korcsbeszédű, hitvány,
elvetemült és tagadó tanítvány.
Addig paskolta áztatott kötél,
míg megszökött és elriadt.
Fáj a földnek és fáj a napnak
s a mindenségnek fáj dalom,
de aki nem volt még magyar,
nem tudja, mi a fájdalom!
Vallom, hogy minden fegyver jogtalan,
a szelíd Isten könnyezett s úgy tanította ezt,
ám annak a kezében, kit fegyver szorongat,
a fegyver megdicsőül és ragyogni kezd.
Ezért nem is hányódom már magamban,
vallom, hogy igazam nincs
és mégis igazam van
és mától fogva énnekem
örökre ez az énekem:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!

V.

Idegen-vérű és beszédű
kenyeres jópajtásaim,
kikkel együtt bolyongtam az emberiség ligetét,
kiket szerettem,
s kik szerettétek lágy szivem
nyitott és éneklő sebét,
nekem is fáj, higyjétek el,
hogy zord a szóm és homlokom setét.
Nekem is fáj, hogy búcsuzom,
mert immár más utakra kell mennem,
de így zeng most a trónjavesztett
magyar Isten parancsa bennem
s én nem tagadhatom meg Őt,
mikor beteg és reszkető és nincs többé hatalma,
mikor palástja cafatos és fekvőhelye szalma.
Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret
s csak ő, kivel a kenyeret megosztom.
Sok tévelygés és sok kanyar
után jutottam el ide:
ha bűnös is, magyar
s ha tolvaj is, magyar
s ha gyilkos is, magyar,
itt nincsen alku, nincsen semmi “de”.
Gyűlöletes, ki ünneplő ruháját
s virágos lelkét fitogtatva henceg, –
mi elesettek, páriák vagyunk,
testvérek a nyomorban és a bűnben,
sápadtak, torzak, bélyeges fegyencek.
Zúgjon fel hát a magyar zsoltár,
dúljon a boldog, éji álomokon,
seperjen át a fekete,
tarajos és hideg hullámokon
vérkönnyet csepegő fáklyák fényeinél,
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!

VI.

Száraz nyelvem kisebzett,
égő fejem zavart.
Elindulok, mint egykor Csoma Sándor,
hogy felkutassak minden magyart.
Székelyek, ott a bércek szikla-mellén,
üljetek mellém!
Magyarok ott a Tisza partján,
magyarok ott a Duna partján,
magyarok ott a tót hegyek közt
s a bácskai szőlőhegyek közt,
üljetek mellém.
Magyarok Afrikában, Ázsiában,
Párisban, vagy Amerikában,
üljetek mellém!
Ti eztán születők s ti porlócsontu ősök,
ti réghalott regősök, ti vértanuk, ti hősök,
üljetek mellém!
Ülj ide, gyűlj ide, népem
s hallgasd, amint énekelek,
amint a hárfa húrjait,
feszült idegem húrjait
jajgatva tépem,
ó, népem, árva népem! –
– dalolj velem,
mint akit füstös lángokra szítottak
vérszínű, ósetét, nehéz, fanyar borok,
dalolj velem hörögve
és zúgva és dörögve,
tízmillió, százmillió torok!
Énekelj, hogy világgá hömpölyögjön

Ma van a szülinapom – május 17-én

Blogajánló:

Cérnaszálak Ariadné fonalából

Jogbogozó

Kezdőlap

Adatkezelési tájékoztató és játékszabályzat

Részletek

Dátum:
május 17
Esemény kategória:

A “Ma van a szülinapom…” kvízjátékban olyan embereket kell felismerni vagy a személyükhöz kapcsolódó kérdésre válaszolni, akiknek ma ünnepeljük a születésnapját vagy a születése évfordulóját. Kattints a “Ma van a szülinapom” –és a mai dátumot tartalmazó szövegre, és már kezdheted is a játékot! Ha másik napi játékra is kíváncsi vagy, kattints a dátumra,, és a lenyíló mezőben megjelenik a naptár, ahol kiválaszthatod az adott napra vonatkozó játékot.

Jó szórakozást kíván:

Snickey, a Kvízmester

Feliratkozom a KvízKing hírlevelére!

Vissza a Kvíznaptárra!

Vissza a Kvízkosárhoz!

Vissza a Kezdőlapra!