versek

Ady Endre (1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar […]

Petőfi Sándor (Kiskőrös , 1823 . január 1. – Fehéregyháza körül, 1849 . július 31. ) magyar költő , nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb alakja. Versei máig hatással vannak a magyar költészetre. Legszebb versei: Tartalom: A kutyák dala A farkasok dala A hegyek között A Kiskunság Arany Jánoshoz […]

József Attila (Budapest , Ferencváros , 1905 . Április 11.  – Balatonszárszó , 1937 . December 3. ) Baumgarten – és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő. Kötetei: Szépség koldusa (1922) Nem én kiáltok (1925) Nincsen apám, se anyám (1929) Döntsd a tőkét ne siránkozz (1931) Külvárosi éj (1932) Medvetánc (1934) Nagyon fáj […]

Gárdonyi Géza, (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Versei és prózai munkái okán egyaránt a 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet […]

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő. A háború, a trianoni diktátum következményei és fiatalkori szívbetegsége rányomta bélyegét a költő életművére. A részvét, a szenvedőkkel való együttérzés költője volt, aki szeretettel fordult mindenki felé. Legszebb versei a hazaszeretetről, a vallásról, a szerelemről és […]

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie (Tanner Ilona) férje, Babits Ildikó nevelőapja. (Forrás: Wikipédia) Legszebb versei a XX. […]

Radnóti Miklós (Budapest, Lipótváros,1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Okleveles magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése. Tétova óda Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; […]

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja. Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek […]

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb magyar lírai kifejezője. Legszebb versei a beteljesületlen szerelméhez, Annához szólnak. (Forrás: Wikipédia) Tartalom: Anna örök Az időnek Gulácsy Lajosnak Milyen […]

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, 1928. november 7.) költő, műfordító. Legszebb versei középpontjában az ember áll kielégíthetetlen vágyaival, a fölfokozott magányérzettel, a tétovasággal és melankóliával. A költő saját létélménnyé dolgozza át a lemondás és fájdalom schopenhaueri gondolatát. A világképnek megfelelően a meghatározó műfaj az elégia. A hangnem, a […]

Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) magyar költő, a szentimentalizmus és a klasszicizmus irányzatának művelője. Művészetét az erőteljes kifejezések, költői képek jellemzik. Legszebb versei egyéni érzései mellett általános gondolatokat is megfogalmaznak. Hazafias műveiben hangot kap a magyarság iránti aggódás. A legnagyobb magyar lírikusok közé tartozik, kiváló […]

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Legszebb versei:   Tartalom: A Guttenberg-albumba A vén cigány Előszó Késő vágy Az emberek Petike A Guttenberg-albumba   Majd […]

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő. Legszebb versei:   A lejtőn Száll az este. Hollószárnya Megrezzenti ablakom. […]

Vajda János (Pest , 1827 . Május 7. – Budapest , Erzsébetváros , 1897 . Január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság Rendes Tagja. Írói, publicista álnevei: Arisztidesz, Quintus, Homonnai Béla; vadászírói álneve: Cserszilvásy Ákos. Legszebb versei: Tartalom: A bikoli fák alatt A vaáli […]

Paul Verlaine (Metz, 1844. március 30. – Párizs, 1896. január 8.) francia parnasszista és szimbolista költő. Szembefordult a romantikával, tagadta a költő vátesz mivoltát, és prófétai küldetését. Elvetette a fejlődéshitet, és a végzet erejét hirdette. Központi témája az eszményi szép volt, amelyet szenvtelen hangnemben és precíz stílusban próbált meg elérni. […]

Arthur Rimbaud (Charleville, 1854. október 20. – Marseille, 1891. november 10.), francia szimbolista költő, felfedező. A szimbolizmus úttörőjének számít. Életművét 16 és 19 éves kora között alkotta meg. Ezért is nevezték kölyök zseninek vagy Victor Hugó nyomán „kamasz Shakespeare”-nek. Még nem volt húszéves, amikor végleg lezárta írói pályafutását. (Forrás: Wikipédia) […]

Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. (Forrás: Wikipédia) Babits Mihály: Jónás könyve Első rész Mondta az Ur Jónásnak: »Kelj fel és menj Ninivébe, kiálts […]

Kosztolányi Dezső (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja. (Forrás: Wikipédia) Verses kötetei: Négy fal között (1907) A szegény kisgyermek panaszai (1910) Őszi koncert (1912) […]

Karinthy Frigyes magyar író, költő, az irodalmi karikatúra legjelesebb művelője, akinek filozófiai mélységű, értékes művei szinte láthatatlanok a pályája elején írt, máig népszerű paródiái mellett. Ezek hagyományt teremtettek a magyar irodalomban, utódai időről időre megpróbálnak a nyomdokaiba lépni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Legszebb versei: Tartalom: Előszó Méné, tekel… Számadás […]